Monsta X mini #1

Kihyun POV.

     Hosszú és fárasztó napok vannak mögöttünk, s még hosszabbak várnak ránk. Ilyenkor a visszatérés közeledtével gőzerővel dolgozunk mindannyian.

     Jooheonie-ék írják a szöveget, Wonho-ék a táncon ügyködnek, mi pedig plusz énekórákat veszünk Hyukkie-val. Mikor elkészült a szöveg, az ügynökség emberei átnézik, aztán ha mindent rendben találtak, elkezdhetjük felvenni. Közben a koncepciót dolgozzák ki, az új stílust és a megjelenést. Aztán ha ezzel is megvagyunk, jöhet a tánc. Mind közül az egyik legnehezebb. Főleg ha már három napja nem aludtál, csak összesen hat órát. Akkor igazán kemény tud lenni egy három órás próba is. Különben normális esetben meg sem kottyan annyi. Ennél talán a klip forgatása az, ami ütősebb. Na de mi még csak a tánc betanulásánál vagyunk...

- Changkyun, kicsit jobban figyelj oda! - szólt rá a sokadik lépés gyakorlása után Shownu a Maknaera.

- Igen! - hajolt meg a fiú és előröl kezdtük.

     A tükörből pontosan láttam mindenki arcán a fáradtságot, viszont ez szegény Changkyun-on ütött vissza a legjobban. Már hajnal óta gyakoroltunk, éhes is biztos, és fáradt. Tudom, hogy neki sem olyan fürgék és táncosak a lábai, pont mint nekem. Nem is a mozgásunkkal van a probléma, inkább csak azzal, hogy sokkal hamarabb fáradunk, mint a többiek. Magamon is éreztem már, hogy jól esne egy kis szünet, mert sokadjára gabalyodtak össze lábaim.

- Minhyuk, rendesen csináld! - állt meg a szőke mellett a Leader.

- Én rendesen csinálom! - kapta fel felháborodva a fejét a fiú. - Inkább nézd meg Kihyunt! Minket baszogatsz ha nem megy valami, vagy csak félre lépünk, Ő meg esik-kel és nem szólsz semmit. Hogy van ez, Hyung? - akadt ki teljesen társunk.

- Hé, nyugodj le - karolta át vállainál fogva, lágyan mosolyogva Wonho a háborgót.

- Nyugodjak le? Én teljesen nyugodt vagyok! - sipítozott magas hangon Minhyuk.

- Látom... - puszilta meg Wonho párja megfáradt arcát.

- Mire jó ez a cirkusz? - szusszant egy nagyot Hyungwon. - Inkább tartsunk egy kis szünetet - javasolta.

- Támogatom! - harsogta vidáman Jooheon. - Ki mit kér inni?

- Narancslé - feleltem egyhangúan, még mindig az előbbieken kattogtatva az agyam, majd a sarokba leülve pihentem.

     Még hogy esek-kelek... Igaz, nem én vagyok a legjobb, el is fáradtam már ennek tetejében, de azért ezt kikérem magamnak. Ez még Minhyuk-tól is sok volt. Bár az tény, hogy Hyunwoo is furcsán viselkedik, nem csak velem, hanem a többiekkel is.

- Én is azt kérek - folytatta a sort Changkyun.

- Én alma levet. És Minhyuknak is azt hozz, kérlek - mosolygott mindig vidám rapperünk felé Wonho.

- Sima vizet kérek - dobta le magát egyenesen mellém Shownu.

- Én is - nyújtóztatta meg végtagjait Hyungwon.

- Rögtön jövök! - száguldott is el Jooheon, hogy mihamarabb visszatérhessen közénk a frissítő italokkal. Hihetetlen, hogy még erre is van energiája.

     Csendben, lehunyt szemekkel döntöttem hátra fejem a falnak és igyekeztem minden porcikámat ellazítani. Ez a néhány másodperc olyan jól esett, úgy éreztem, mintha órákat aludtam volna. Halk szöszmötölést hallottam a teremből, de aztán sziesztám nem tartott sokáig, mert éreztem magamon valaki égető tekintetét. Kinyitottam a szemem és egyből ketten is engem bámultak.

- Mi van? - értetlenkedtem.

     Minhyuk úgy nézett rám mintha nekem akarna jönni. Bár teljesen abban sem voltam biztos, hogy csak engem néz ezzel a "gyönyörű" pillantásaival, mert néhány pillanatra Hyunwoo-ra is rátévedt a tekintete. Meg fog ölni, ha nem teszünk valamit.

- Még kérded, mi van? - méltatlankodott.

- Kicsim... ne fújd fel a dolgot, jó? - simogatta combját nyugtatólag Wonho.

- Én nem fújom fel, de Ti is látjátok, hogy mit csinál! Állandóan kivételezik vele... - pattant fel a helyéről a szőke.

     Tényleg azt hittem, hogy nekünk fog jönni. sosem láttam még ilyennek Minhyuk-ot. Valami tényleg nagyon bánthatja vagy ennyire fáradt...

- Minhyuk, állj le oké, míg szépen kérlek! - sóhajtott gondterhelten Shownu.

- De mért kell ezt csinálnod? Ha ennyire meg akarod fektetni, akkor mond el neki, de ne rajtunk vezesd le a feszültséget, ne minket szidj és ne nekünk adj plusz gyakorló órákat! - törölte meg dühödten nedves szemeit társunk, majd viharozva távozott.

- Miről beszélt?! - néztem körbe én is a többieken, de senki sem akart választ adni.

     Ezért fogtam magam és felálltam, hogy Minhyuk után mehessek.

- Minhyuk, Te szemét! - hallottam magam mögül a hangot és egy mérges Leader csapta be utánam az ajtót.

- Hova megy mindenki? - mosolygott ártatlanul értetlen arccal Jooheon, aki üvegekkel teli kezekkel készült visszatérni közénk.

     Csak rámorogtam és kikaptam a kezéből egy innivalót és tovább siettem Minhyuk után.

- Ma mindenkinek megjött? - állt ki a folyosóra Hyungwon és csak utánunk bámult.