/Hongbin/
Ha lehet így fogalmazni életem legboldogabb szakaszába léptem. Néhány hónapja ugyanis párommal egy újabb szintre emeltük kapcsolatunkat. Már nem elégedtünk meg a mindennapos telefonálással, videóhívással, üzenetekkel és a heti egy találkozóval.
Igaz, összeköltözésünk oka főként nem csak ez volt. Sanghyuk sikeres felvételt nyert Szöul egyik legnevesebb egyetemére. És hogy megóvjuk Őt az idegenektől, az átverésektől vagy a koli problémáitól, a szülei beleegyeztek abba, hogy nálam lakjon.
Egy időre én is felfüggesztettem a munkámat, csak rész munkaidőben dolgozom a klinikán, hogy a tanulmányaimra koncentrálhassak. Igen, visszaültem az iskolapadba, hogy majd egyszer ápolóból orvos válhasson belőlem.
Szóval így élünk Hyukkie-val kettecskén Szöul belvárosában a kis garzon lakásomban lassan már fél éve.
Igaz, mindketten nagyon elfoglaltak vagyunk a tanulással és munkával... de azért mindig sikerül egymásra egy kis időt szakítanunk. Most is épp vacsorát főzve várom haza. Már késő van, besötétedett de tudom jól, hogy ez egy hosszú napja.
Az ajtó nyitódására elmosolyodtam, letettem kezemből a fakanalat és elé siettem, hogy üdvözöljem.
- Szia kicsim.- öleltem magamhoz, miután levetkőzött és ajkaira pusziltam.- Hogy vagy? Milyen napod volt?- tereltem közben finoman a nappali felé.
/Hyuk/
Amint leérettségiztem, arra gondoltam, hogy valami nagyobb dolgot szeretnék csinálni az életemben. Igazából Hongbin inspirált arra, hogy ilyen szociális pályát válasszak, és beadjam a jelentkezésemet az egyetemre tanító- és óvóképző karra. Ráadásul egymást ösztönözve Hongbin is elkezdte fejleszteni tudását. Amikor küldték a levelet, hogy felvettek, nem kellett sokat kérlelnem a szüleimet, hogy hagy lakjak Hongbinnal. Elvégre hát a szerelmemnél vagyok a legnagyobb biztonságban. Lehet, hogy még mindig álmodom...legalábbis sorra értek a sikerek és a sok boldogság. Hiába volt elsőre nehéz, hamar felvettem az egyetem tempóját és minden természetesnek tűnik most már.
Az utolsó előadásom a motorikuskészség-fejlesztésének feladatairól szólt. Lelkesen végzem a feladataimat, de ezt szeretném csinálni... Kicsit fáradtan buszoztam "haza". Már alig vártam, hogy egy kicsit összebújhassak Hongbinommal...mázlista, ma rövid napja volt.
Rögtön vállához bújtam, és hátát cirógattam ujjhegyeimmel.
- Fárasztó... De jó végre itthon lenni. - pusziltam arcélére, majd a levegőbe szimatoltam.
- Hmm~ vacsit főzöl? - csillogtak a szemeim, és kezemet korgó pocakomra raktam. Az egész mai kajám egy fél szendvics volt, szóval ez most jól fog esni...
/Hongbin/
- Igen. Az egyik kedvencedet. Úgyhogy moss gyorsan kezet. Már kész is van és ehetünk.- adtam mosolyogva neki egy forró csókot.
Míg a fürdőben szöszmötölt levettem a vacsorát és szerényen megterítve mertem mindkettőnknek.
- Jó étvágyat egyetlenem.- mosolyogtam rá, mikor Ő is helyet foglalt az asztalnál.
/Hyuk/
Hm, na az ilyen csókokért érdemes túlélni a napot. Az úgyis erőt ad. Rábólintottam, majd először csak a fürdőszobába mentem, hogy megmossam a kezeimet, na meg megigazítsam a hajamat. Bementem a konyhába és helyet foglaltam szerelmem mellett.
- Jó étvágyat neked is, oppa~ - támasztottam meg államat vállán, és úgy néztem rá ajkaimat tartva neki. - Kérek egy csókot előtte~ - gügyögtem, de hát már annyira hiányzott...úgy egész nap.
/Hongbin/
- Sanghyukkie...- sóhajtottam nevét és felé fordítva az arcom gyengéden kaptam ajkai után.
Egész testemmel felé fordultam, egyik kezemet derekára vezettem, másikkal nyaka köré fogtam és finoman simogattam.
Nyelvemmel nem kellett sokat erősködöm, hogy átengedjen szájába. Érzékien simultak össze ízlelőink, halkan szuszogtam szenvedélyes táncunkba.
Mondanám, hogy meglepődtem kérésén, megszólítása zavarba hozott de az idő során sikerült hozzászoknom valamennyire.
- Szeretlek.- váltam el tőle halkan cuppanva.
/Hyuk/
Az ilyen csókjainktól még mindig megborzongok... Ujjaimat selymes tincsei közé vezetve sóhajtottam elégedetten ajkai közé, majd engedelmesen le is ejtettem neki államat, hogy újra az őrületbe kergethessen nyelve játékával. Jólesően hümmögtem, aprókat, alig hallhatóan nyögdécseltem, miközben ugyanolyan hevességgel szálltam be a táncba.
- Én is szeretlek... - suttogtam, majd még egy apró csókocskát nyomtam felső ajkára.
Most már visszafordultam az étel felé, és falatozni kezdtem.
- Hmm, ez nagyon finom lett~ - mosolyogtam rá gyermekien, majd tovább folytattam a vacsorázást. A mi kis családias esténk...
/Hongbin/
- Köszönöm.- mosolyogtam rá.- Egyél bőven.- kezdtem én is neki.
Tudom, hogy ilyenkor fáradt nagyon, ezért igyekszem mindig a kedvében járni valamivel, hogy kicsit segítsem ellazítani a hosszú és nehéz napja után.
- Lenne kedved megint együtt fürdeni?- fogtam meg asztalon pihenő kezét és kézfejét cirógattam.- Vagy tévézzünk vacsi után? Sokat kell tanulnod?
/Hyuk/
Teljesen belemerültem a vacsorámba, amikor felajánlotta, hogy fürödjünk együtt. Elvigyorodtam, és ártatlanul pislogtam rá.
- Fürödhetünk együtt. Az kicsit kikapcsolna legalább. Mert van mit tanulnom, de... A nagyját már csak ismételnem kell. Szóval picit romantikázhatnánk. Hiányzik az érintésed... - suttogtam a végét lebiggyesztett alsó ajakkal, majd megettem az utolsó falatokat is. Yah, habár picit általában zavarba jövök előtte ruha nélkül, de meg tudom szokni a helyzetet.
/Hongbin/
- Remek.- vigyorodtam el és én is befejeztem a vacsorát.
Ritkán szokta ilyen nyíltan kimondani, hogy hiányzom neki. Bár az kétség kívül igaz, hogy fordítva is így van. Mostanában a romantikára jut a legkevesebb időnk. De talán most, ha nem is teljesen de egy kicsit be tudjuk majd pótolni az elmaradásainkat.
- Nah... ezeket majd holnap elmosom.- tettem a tányérokat a mosogatóba.
- Előkészítem a fürdőt.- csókoltam meg finoman majd magára hagyva vettem be a fürdőt.
Előpakoltam illatos tengeri sót, habfürdőt és gyertyákat. Szépen mindent elrendeztem. A forró víz párája, a gyümölcsös illat lengte be a félhomályban úszó fürdőt.
- Jöhetsz kicsim.- szóltam ki.
/Hyuk/
Alig vártam, hogy egy kicsit összebújhassunk. Azon kívül, hogy mindig ölelkezve alszunk el, talán két hete volt utoljára, hogy egy fél óra erejéig tudtunk az ágyon együtt pihengetni, csókolózni. Szóval ez már nem árt. Mivel bement a fürdőszobába, gondoltam gyorsan elmosogatok, hogy ne holnap reggel kelljen. Az a pár tányér és két pohár igazán nem volt sok. Éppen az utolsó poharat öblítettem le, amikor szólt, hogy mehetek. Mosolyogva raktam leraktam tálcára, majd mosolyogva siettem be. Wow...
- Yah... Hongbin... - vigyorodtam el, és eltakartam vörös arcomat. Milyen kis romantikus hangulatot varázsolt ide... Na ez a fürdőzés majd minden bennem felgyülemlett stresszt eloszlatja, ebben biztos vagyok.
- Ez tetszik... - fontam karjaimat lazán nyaka köré, miközben beharaptam alsó ajkamat.
/Hongbin/
- Örülök...- csillogtak vidáman szemeim.
- Gyere.- fogtam meg a kezét és a kádhoz húztam.- Jó lesz egy kicsit pihenni.- simogattam meg az arcát és vetkőztetni kezdtem.
Először pólójából bújtattam ki, óvatosan, vigyázva rá, mintha törékeny lenne. Egy gyors puszi után a sajátomat is lekaptam és a másik mellé dobtam. Aztán egy egyszerű mozdulattal a nadrágját is lehúztam, mire halkan felkuncogott.
- Kis édes. Ne szégyenlősködj, láttalak már pucéran.- pusziltam nyakába mosolyogva.
/Hyuk/
Még amikor a pólómat lekapta, az még oké, amikor a saját felsőjét vette le arra azért már felragyogott a tekintetem. Bűntudat nélkül ki merem mondani, hogy imádom a kidolgozott felsőtestét. Elvégre, én pont nem a külsője miatt szerettem belé, pedig az sem utolsó. Sőt... Már éppen hozzáértem volna hasához, amikor hirtelen rántotta le a nadrágomat. Túl könnyedén...wah, meg is lepődtem, ezért picit elpirulva kuncogtam fel.
- Tudom-tudom, csak megleptél~ - vigyorodtam el nyakpuszijára, és körmeimmel gyengéden, alig érezhetően végigkarmoltam izmos hátát.
Picit hátrébb léptem, hogy most én vegyem le az ő nadrágját, közben lábaimat taposva a zoknijaimat is lerugdostam magamról. Most már tényleg szükségem van egy kis gyengédségre...
/Hongbin/
Alig hallható sóhajt engedtem ki ajkaim közül, mikor hátamon gyengéden végigkarmolt. Túlságosan is imádom az ilyen gesztusait.
Elhajolva tőle, hagytam, hogy rólam is levegye a nadrágomat. Én is ledobáltam a zoknijaimat és az alsómat s mikor teljesen meztelenül álltam előtte, homlokára pusziltam.
- Gyere, édes.- húztam közelebb a kádhoz.
Lábaimat átvetve a kád falán álltam bele, aztán lassan leguggolva, végül lábaimat kinyújtva merültem el ülve a kellemesen forró és illatos, habos vízben.
Hyukkie is hamarosan követett, nekem háttal ült ölembe, hátát mellkasomnak döntve.
- És most lazulj el.- mosolyogtam és karjait kezdtem simogatva masszírozni, majd nyakát és hátát dolgoztam meg.
/Hyuk/
Elvörösödve toltam le én is alsómat, de igazából nem azért vagyok még mindig zavarban Hongbin előtt, mert látja mindenemet, csak kicsit úgy érzem, hogy oda az ártatlanságom, ha ránézek meztelen testére.
Óvatosan ültem le elé, nehogy megcsússzak, majd egy elégedett sóhaj közben dőltem Hongbinra, ahogyan lassan átjárta a testemet a forróság a kellemes víz által. Olyan romantikus volt ez a gyertyás félhomály, meg ahogyan masszírozni kezdett.
- Na ezért megérteni túlesni ezen a napon is... - suttogtam elvarázsoltan, miközben becsuktam a szemeimet és lábszárát cirógattam magam mellett.
/Hongbin/
- A világ minden kényeztetését megérdemled.- suttogtam fülébe és megpusziltam.
Masszírozásom aztán lassan simogatásba váltott. Karjait, hasát és combjait simogattam. Légzése egyre jobban lelassult és egyenletessé vált.
Édesen aludt karjaimban. Mosolyogva figyeltem pihegő testét és míg a víz nagyon ki nem hűlt, hagytam pihenni.
- Kicsim. Ébred, egyetlenem.- keltegettem lágy csókokkal.
/Hyuk/
A forró víz és lágy simogatásának hatására egy picit elszundítottam ott karjai között, de hát ki voltam már merülve az egyetem miatt.
Álomtalan, pihentető alvás volt egy kicsit, aztán gyengéd csókjaira kezdtem nyitogatni a szemeimet.
- Szívem... - ásítottam fel, majd megéreztem, hogy most már nem olyan kellemesen meleg a víz körülöttem, szóval fel akartam tápászkodni, de előtte még szembefordultam szerelmemmel és nyakára csimpaszkodtam.
- Amúgy... Ne haragudj... Nem akartam átaludni az egész romantikázásunkat... - biggyesztettem le alsó ajkamat, miközben kiskutyaszemekkel néztem rá.
/Hongbin/
- Dehogy haragszom.- kuncogtam.- Ez így is romantikus volt.- pusziltam meg ajkait.
- Majd ha nem leszünk annyira fáradtak, akkor elviszlek randizni.- adtam még egy puszit ajkaira majd lágy csókká mélyítettem azt.
- Gyere, szálljunk ki, nehogy megfázzunk.- húztam fel magamhoz ölelve.
A polcról levéve egy nagy törölközőt terítettem magunkra és ölelkezve szárítkoztunk meg.
/Hyuk/
A randira ötletére picit elpirultam, mert régen volt már időnk randizni, már pedig akkor egy igazi úriember velem, amitől zavarba jövök. Azt tudnám szeretni... Kuncogva bújtam vizes nyakához, karjaimmal is átöleltem derekát, miközben hagytam, hogy a hátamat törölgesse.
- Amúgy...sok tanulnivalód van? - kérdeztem rá csak úgy, miközben egy forró csókot leheltem arcélére.
/Hongbin/
- Tanulnivalóm...? Nem, ma nincs. Holnap is könnyű napom lesz. Jövő hét végén lesz vizsgám csak. Addig a tiéd vagyok.- csókoltam puha ajkaira.
Levettem két kisebb törölközőt a polcról és magunk köré tekertem.
Kezét megfogva vezettem a hálóba.
/Hyuk/
- Ahh, akkor csak én vagyok ilyen szerencsétlen... - nevettem fel, miközben a szobába mentünk.
Most...annyira kívántam Hongbin érintéseit, a forró csókjait... Úgyis van egy kis időnk most egymásra. Kivettem a rövid, fehér és puha köntösömet és felvettem azt meztelen testemre, miután ledobtam a törölközőmet.
- Holnap is sokáig leszek. - álltam a szobájában lévő tükör elé, hogy ujjaimmal picit megigazítsam frufrumat. Hmm, jót tett ez a kis szundítás a kádban. Kisimultabbnak tűnök.
/Hongbin/
- Nem baj. Holnap is vacsorával várlak majd.- léptem mögé és hátulról átkaroltam derekát.
- Nem lesz semmi dolgod csak tanulni és pihenni.- csókoltam nyakába.
Kedveskedő puszikkal leptem el fehér és puha bőrét. Füle mögötti részre különös figyelmet fordítva kényeztettem. Ajkaimmal álla vonalára vándoroltam, finoman megrágcsálva bőrét. Eközben hasát simogattam gyengéden. Izmai össze-összerándultak kezeim alatt. Ah... olyan érzékeny... Imádom.
/Hyuk/
Jólesően hümmögtem gyengéd csókjaira, miközben a fejemet is oldalra billentettem, hogy jobban nyakamhoz férjen. Semmire sem vágytam most jobban... Szelíden simultam karjai közé és a fejemet hátradöntve, vállának támasztva sóhajtoztam aprókat. Megfordultam vele szemben és picit vágyakozva néztem a szemeibe. Egyik kezemmel férfias arcát cirógattam végig, miközben másikkal lágyan végigkarmoltam izmos felsőtestén. Azt hiszem egy kiadós érzéki csókcsata után jobban menne a tanulás...
/Hongbin/
- Hmm...- sóhajtottam fel halkan érintésére.
Lassan hátrálni kezdtem az ágy felé, közben még mindig derekát fogva és magammal húzva, közel tartva.
- Imádlak. Mondtam már?- suttogtam ajkaira egy csábító mosollyal és mondandómat egy csókkal bizonyítottam.
Szenvedélyesen ízleltük egymást, hevesen faltuk a másik ajkait, szorosan egymáshoz simulva.
- Kívánlak.- lihegtem nedves ajkaira.
/Hyuk/
Tudtam én, hogyha így nézek rá, máris birtokba veszi ajkaimat. Ujjaimmal puha hajába túrtam, és néha egy-egy apró nyögést kiengedve viszonoztam ugyanolyan hévvel csókját. Mohón szívogattam, nyúztam alsó ajkát, miközben egyre érzékibb mozdulatokkal simogattam mellkasát. Máris kezdett picit felforrósodni a bőröm... Erre ilyeneket is mond. Enyhén szólva én is így éreztem.
- A tiéd vagyokhh... - leheltem forrón ajkaira, majd egy lágy csókot nyomtam rájuk.
/Hongbin/
Rekedt, kéjes hangja, hívogató tekintete, finom illata, forró bőrének érintése teljesen feltüzelt és minden eszemet elvette.
Megfordítottam és finoman vállaira fogva nyomtam le az ágyra. Nem sokat kellett erősködnöm. Láttam szemeiben, hogy ugyan úgy akarja, mint én ha nem jobban.
- Megőrjítesz...- sóhajtottam majd fölé mászva kezdem el finoman kibontani köpenyét.
/Hyuk/
Ahogyan már az ágyon találtam magamat, egy huncut, játékos vigyort villantottam felé, és csípőmet megemeltem, hogy jelezzem neki, hogy türelmetlenül vágyom rá.
Hongbin igazából nagyon türelmes ilyen téren, nem erőszakoskodik, ha sokáig nem érünk egymáshoz így... Viszont most már nekem is szükségem van rá. Egy mélyet, kéjesen sóhajtva hunytam le szemeimet és hajába túrva húztam le magamhoz, hogy nyakának eshessek. Lassan vezettem végig nyelvem hegyét ütőere vonalán, majd ahol benedvesítettem bőrét, lágyan harapdálni és szívogatni kezdtem. Imádom Hongbin érzéki és heves oldalát...
/Hongbin/
Hiába pirulós Sanghyuk, az ilyen helyzetekben mindig előjön valahonnan mélyről belőle a csintalan, játékosan kaján énje. Ami engem is nagyban befolyásol. Ilyenkor mindig félreteszek minden szemérmességet és csak a kéjes élvezetnek élünk. De ez nem is számít. Csak az, hogy ketten itt vagyunk egymásnak és szeretjük egymást.
- Szeretlek.- sóhajtottam és mellkasára hajolva kezdtem kényeztetni csókjaimmal.
/Hyuk/
- Én is szeretlekh... - suttogtam fülébe, majd hagytam, hogy egyre sűrűbben emelkedő mellkasomat beborítsa apró csókokkal.
A szemeimet is becsuktam, hogy teljesen átadjam magamat az élvezetnek. Lehet, hogy szégyenlős vagyok, de ha ilyenekről van szó... Szeretek részt venni a játékban. Habár a kapcsolatunk során még csak kétszer jutottunk el odáig, imádom magamban érezni. Igaz, ez most úgy hangzik, mintha egy kiéhezett kis kurva lennék, de attól szeretek Hongbin alatt nyögni. Jó kis stresszoldás...
Hirtelen fordítottam a helyzetünkön, és csípőjén ülve, sóvárogva néztem le szemeibe. Lassan hajoltam kulcscsontjaihoz, és gyengéden harapdálni, nyaldosni kezdtem a kiugró csontocskát, miközben kidolgozott hasát cirógattam. Ahw...
/Hongbin/
Nem lepődtem meg a helyzet fordulatán. Lehet, hogy Ő a fiatalabb, és eddig akár hányszor együtt voltunk, Ő volt alattam, de ettől én még egyenrangú partnerként tekintek rá és cseppet sem bánom ha néha átveszi az irányítást. Ilyenkor tiszta dögösen viselkedik, ami rendesen be tud indítani. Na de persze akkor is a legnagyobb kedvencem az a pirulós Hyukkie.
- Ah...- túrtam sóhajtva hajába, miközben felettem munkálkodott.
Egyenletesen, mélyeket lélegezve tűrtem, hogy gyengéd mégis birtokló érintéseivel kényeztessen.
Bár nem sokáig bírtam passzív szerepben, finoman megfogva csípőjét döntöttem ismét magam alá. Derekamról egy egyszerű mozdulattal dobtam le a törölközőt, így meztelenül tornyosultam Sanghyuk fölé.
Nyakába csókolva haladtam végig kulcscsontja vonalán, majd vállairól szinte úgy csókoltam le a köntös puha anyagát.
Ajkaimmal lejjebb haladva kezdtem el rózsaszín bimbóit ingerelni. Fogaim közé véve finoman megrágcsáltam őket, halkan cuppogva rajtuk nyalogattam, puszilgattam.
Eközben jobb kezemmel oldala mellett támaszkodtam, bal kezemmel alhasát cirógattam, néha tagját is érintettem.
/Hyuk/
Nagyon tetszett a reakciója, de hagytam, hogy újra átvegye az irányítást. Imádom, amikor gyengéd velem, de utána mégis olyan érzéki... Tincsei közé túrva szakadtak fel belőlem apró nyögések, ahogyan mellbimbóimnál tevékenykedett. Kezdett csak még jobban átjárni a forróság, főleg ágyéktájon. Egyik kezemmel karját karmolásztam, míg másikat lassan hasáról férfiasságára csúsztattam. Picit elpirultam, érintve, hogy már ő is igencsak merev. Mutatóujjammal cirógattam végig, miközben egy jóleső sóhaj hagyta el ajkaimat.
/Hongbin/
Érintése nyomán testem megremegett, mély sóhajjal leheltem Sanghyuk mellkasára. Rövid ideig még izgattam, majd lemászva róla az éjjeliszekrényhez araszoltam, hogy elővehessem a kellékeinket. Nos igen, ezeket is be kellett szereznem, miután eldöntöttük, hogy megpróbáljuk együtt.
- Hyukkieh...- sóhajtottam nevét ismét fölé hajolva és egy gyors csókba invitáltam.
Ismét elválva tőle, hagytam, hogy kényelmesen, nagy terpeszbe elhelyezkedjen, közben és kibontottam az óvszert és magamra húztam, ujjaimra pedig nyomtam a hideg zseléből. Pár pillanatig végignéztem tökéletes meztelen testén. Esküszöm, még a látványától is keményebb lettem.
- Ah... annyira akarlak.- nyögtem kéjesen a füléhez hajolva, miközben ujjaim már bejáratán körözve lazították.
/Hyuk/
Megborzongva, felforrósodott testtel, rendetlen levegővétellel vártam, hogy elkezdjük. Már annyira égtem utána... Sóvárogtam. Engedelmesen tártam szét lábaimat és ködös tekintettel bámultam végig szexi felsőtestén. Egy aprót nyöszörögtem, ahogyan masszírozni kezdett, de... Most valami újat akartam. Apró csókokat nyomtam nyakára, miközben lenyúlva ágyékához egy kicsit lassú tempóban vertem farkát.
- Hongbinhh... Érezni akarlakh... - suttogtam, mint egy kis ribanc, és másik kezemmel hátába kapaszkodtam. - Kérlekhh... Hagyh velem le inkább... - húztam végig kezemet újra a kotonon.
De hát tudom, hogy neki is kényelmesebb lenne úgy, ráadásul...érezni akarom, ahogyan szétárad bennem forró ondója. Különben is, a tartós kapcsolatunkban nincs mitől tartanunk.
/Hongbin/
Odafigyelve, óvatosan kezdtem el felkészíteni. Vigyázva nyúltam hozzá, minden mozdulatommal próbáltam ellazítani. Bár Sanghyuk nagyon ügyes, meglehetősen jól bírja a gyűrődést, könnyen el tudja magát lazítani. De azért jobb biztosra menni.
Második ujjammal mozogtam benne, lassan toltam fel neki a szűk és puha nyílásba és lassan is húztam ki. Néhányszor ollózó mozdulattal is rásegítettem izomgyűrűi tágulására.
Mikor kéjesen nyöszörögni kezdett, azt hittem, hogy sürgetni akar. Viszont mikor bővebben kifejtette akaratát, megálltam mindennel.
- Kicsim...- simogattam meg kipirult arcát.- Biztos, hogy így szeretnéd?- próbáltam tisztán nézni szemeiben.
Válaszul beharapott ajakkal, hevesen bólogatott. Kicsit bizonytalan voltam... de ha Ő így szeretné... nagy bajunk nem lehet belőle. Maximum majd segítek neki kitisztítani...
- A-akkor...- sóhajtottam lágy simogatása miatt.- Vedd le.- engedtem meg neki, és széles vigyorral rántotta le rólam egy mozdulattal a gumit.
Lábai közt feltérdelve kentem be farkam síkosítóval és fölé emelkedve, testéhez simulva vettem birtokba.
Lassú folyamatos mozgással merültem el benne s mikor teljes hosszommal kitöltöttem, egy nagy sóhajjal álltam meg, hogy várjak egy keveset.
/Hyuk/
Sikerélményként fogadtam, hogy megszabadíthattam attól a zavaró gumirétegtől. És ahogyan néztem, hogy bekente merev férfiasságát a csúszós zselével, sokkal izgatóbbnak találtam. Türelmetlenül vártam, hogy meghódítsa és birtokba vegye egész testemet. Visszafojtott levegővel tűrtem, hogy belém hatoljon. Szűk járatom szorosan fogta körbe lüktető tagját, ami valami hihetetlen érzés volt... Egy picit meg is emeltem csípőmet, hogy tövig belém csúszhasson, utána pedig torokból nyögve csaptam hátra a fejemet, és vállait markolva vártam, hogy mozogjon. Persze még egy picit szoknom nem túl kicsi méretét, de egyszerűen nem bírtam már... Csak el akartam engedni magamat egy kicsit és úgy nyögni, ahogyan a kedvem tartja.
/Hongbin/
Hívogató és csábító módon kínálta fel nekem egész testét. Annyira szerettem, képtelen voltam vele betelni. Míg vártam, hogy testének szorítása enyhüljön, végig Őt figyeltem.
Kitolt mellkasát csókolgattam, mellbimbóin cuppogtam, közben kezeimmel derekát tartottam és lágyan simogattam.
- Imádlak kicsim.- súgtam fülébe, majd lassan kezdtem el felette ringatózni.- Engedd ki a hangodat, kérlek.- Fogtam nyakára a jobb kezemmel majd magamhoz húztam egy csókra. Heves játékunk után kezemmel végigsimítottam egész testén, majd férfiasságánál megállva kezdtem el finoman masszírozni tagját.
/Hyuk/
Imádom ezt az oldalát. Heves, mégis annyi szenvedély van minden egyes érintésébe, hogy a gondolata is sóvárgó sóhajra késztetett. Szavaira elvigyorodva engedtem el pár halk nyögést, majd körmeimet lassan húztam végig megfeszülő izmain hátán. Kezét eltoltam férfiasságomtól, mivel... Eddig nagyon tetszett úgy a csúcsra jutni, hogy ágyéktájon aktus közben Hongbin szinte hozzám sem ért. Így viszont még közelebb tudtam húzni magamhoz.
- Mozoghj...erősebbenh... Akkor mennih fog... - suttogtam ajkaira előző kérésére reagálva, miközben megremegve, összeszorult torokkal simogattam tarkóját másik kezemmel. Alig tudtam visszatartani a hangomat, mert túlságosan élveztem, amikor merev és forró farkával falaimat dörzsölte... Csak kikészített és még többet akartam belőle.
/Hongbin/
Halkan nyögtem fel, ahogy apró körmeivel végigszántott hátamon. Minden mozdulata, hangja, illata és egész lénye egyre jobban beindít. Félek, hogy egyszer elveszítem majd a fejem. Pedig az sosem történhet meg. Ő a mindenem, úgy kell rá vigyáznom, mint a szemem fényére, ha nem jobban.
- Szeretlek Hyukkieh!- nyögtem kéjesen fülébe és miközben teljesen testéhez simultam, nyakát csókolgattam.
Kérésére fokozatosan emeltem a tempót. Testem enyhén megremegett és jóleső bizsergés futott végig rajtam, ahogy élvezettel nyöszörögte a nevem. Lábaival átkarolta derekamat, így könnyebben tudtam benne mozogni. Karjaival szorosan ölelt magához. Annyira szeretek közel lenni hozzá. A lehető legközelebb.
Mosolyogva figyeltem enyhén reszkető alakját. Szemei élesen csillogtak, arca fénylett az izzadtságtól, ajkai cserepesre száradtak ki a levegő kapkodásától. Élvezettől enyhén eltorzult szép arca de számomra még így is a világ legszebb teremtménye. Szebb a világ legnagyobbra tartott festményénél is.
- Ah... ehz csodálatosh!- csaptam hátra egy pillanatra a fejem és megálltam a mozgásban. Meg akartam állítani az időt de sajnos ezzel a képességgel nem rendelkezem. Ehelyett csak igyekeztem emlékezetessé tenni a pillanatot és a legnagyobb örömet okozni Sanghyuk-nak.
Lassú és mély lökésekkel próbáltam elérni belső érzékeny pontját, miközben lágyan csókolva nedvesítettem be kiszáradt ajkait.
/Hyuk/
Jézusom... A mellkasom elnehezedett, levegőt alig kaptam a folytonos halk nyögések miatt. Tovább karmoltam hátát, miközben lábaimmal szorosan körbefontam derekát. Szinte kétségbeesetten kértem testemmel, hogy az őrületbe kergessen, szüntelenül ostromolva gyenge pontomat, hódítson meg, hogy a nevemet is elfelejtsem. Égett a bőröm, és a szemeimet becsukva mozdultam vele együtt mély lökéseibe.
- Csináldhh... Erősebbenh! - sikkantottam fel egy picit ajkai közé.
/Hongbin/
Mély és lassú lökéseimnek hála megtaláltam teste legérzékenyebb pontját.
- Meghvagyh...- suttogtam győztesen elmosolyodva ajkaira és megcsókoltam.
- Mosth kapaszkodjh!- vigyorogtam és lábait derekamról, vállamhoz vezettem, feje mellett a párnába kapaszkodva, szorosan testéhez simulva kapcsoltam gyors tempóra.
- Oh igehn!- nyögtem fel hangosan, ahogy édesen nyekkent egyet és arcáról minden érzését le tudtam olvasni. Annyira csodálatos...
Sebes tempóval hajszoltam magunkat az élvezet felé, egy pillanatra sem megállva. Szerettem volna ha előbb Ő éli át az édes gyönyört.
Testünk hangosan siklott egymáson, felforrósodva, szinte izzottunk a vágytól, a beteljesülés vágyától.
Sanghyuk hangosan kapkodta alattam a levegőt, erősen kapaszkodott karjaimba. Pillanatok leforgása alatt kerültünk teljes extázisba a másik testétől. Össze-összeránduló izmai jelezték számomra, hogy nemsokára átlendül a gyönyör kapuján. Ezért nem adtam fel, a lehető legerőteljesebben ostromoltam a szeretett testét.
Halk sikollyal élvezett kettőnk közé, ami nálam is megtette a hatását.
- Ah Sanghyukh!- nyögtem nevét nyakába hajolva és mozgásom közben, remegve engedtem belé magomat, mire ismét felnyöszörgött.
Oh Istenem! Itt kellene megállítani az időt. A lebegő, könnyed boldogságban.
/Hyuk/
Teljesen kikészített, ahogyan mély lökéseivel nem gyengén ingerelte gyenge pontomat. Hátán végigkarmolva nyögtem gátlástalanul és kéjesen. Egy nagy levegőt véve szorítottam össze a szemeimet, ahogyan gyorsan mozgott bennem. Ez nagyon durva volt, teljesen az őrületbe kergetett. Szinte fájdalmat nem is éreztem a folytonos kéj mellett. Elhomályosult tekintettel nyögdécseltem, halkan sikítoztam. Viszonylag hamar meg is éreztem a kellemes bizsergést a hasamban, pár erőteljes lökés után közénk is élveztem. Nyüszögve markoltam tincseit, aztán amikor szétáradt bennem forró ondója az valami hihetetlen volt. Akaratom ellenére is felnyögtem, közben izmaimat férfiasságára szorítottam.
- Oppah! - vigyorodtam el pajkosan, miközben még egyszer gyengéden végigkarmoltam hátát.
/Hongbin/
Hihetetlen orgazmusban volt részünk. Talán ennyire erőteljesen és hosszan még sosem éltük át együtt a gyönyört.
Pihegve hajtottam fejemet vállára, míg minden mozgással le tudtam állni és remegve élveztük ki az utolsó cseppeket.
- Hyukkieh... imádlakh.- csókoltam nyaka forró bőrére.
Amint engedett a szorítása, lassan hagytam el testét, közben végig arcát, ajkait csókolgatva.
- Köszönöm kicsim.- öleltem meg.
Felülve nyúltam zsebkendőért, hogy megtisztítsam magunkat. Először hasát törölgettem meg majd bejáratát is rendben hoztam, mert szerintem már nem sok kedve volt elmenni zuhanyozni.
- Majd reggel zuhanyzunk.- dobtam el a piszkos zsepiket és bebújva mellé, magamhoz húzva terítettem ránk a takarót.
- Aludjunk, édes...- simogattam mosolyogva az arcát.
/Hyuk/
Az egészben az tetszett a legjobban, ahogyan belém élvezett. Azzz...hihetetlenül megremegtette a gyomromat.
- Ah...Hongbin... - ziháltam még egy picit. Aranyos volt, hogy így elintézte, hogy aludjunk, de... - Még tanulnom kell. - kuncogtam halkan, miközben egy apró puszit nyomtam nyakába.
Még mindig remegtem az előző orgazmustól, de az egyetem fontos és még tényleg tanulnom kell...
/Hongbin/
- Mi?! Ne már!- pislogtam rá nagy szemekkel.- És mikor pihensz?- értetlenkedtem.
Nem lett volna szabad ezt csinálnunk... Most jól kifárasztottam. De a kis sunyi nem mondta, hogy még kell tanulnia.
- Biztos, hogy nem várhat? Aludnod kell...- tűrtem el haját homlokából.
/Hyuk/
- Muszáj. - kuncogtam halkan kis értetlen arcán, majd egy nagy csókot nyomtam ajkaira. - Nem fogok sok időt tölteni vele. Alaposan kifárasztottál. - csókoltam végig nyakát és vállát is. Óvatosan kikeltem az ágyból, bár picit elgémberedtem. Megfogtam a füzetemet, majd muszáj volt elvigyorodnom. Mögé sétáltam és végig csókolgattam hátát.
- Bocsi. Kicsit...kidíszítettem a hátadat. - simítottam végig kezemmel a piros csíkokon.
/Hongbin/
Nagyot sóhajtva ültem fel az ágyban. Amíg nem fekszik mellettem, úgysem tudok elaludni.
- Semmi probléma.- fordultam hozzá egy csókért.- Szeretem ha megjelölsz.- kuncogtam.
- Na de akkor állj neki. Kell segítenem?- érdeklődtem kedvesen.
/Hyuk/
- Nem fontos. Ezek könnyen jegyezhetőek, mondhatni csak ismételek. - mosolyogtam aranyosan, majd belebújtam a köntösömbe és az ágyra ülve kezdtem olvasgatni az anyagokat. Még egy picit még mindig forró voltam az előbbi fantasztikus szextől... Valahogy így nem ment az anyagra való koncentrálás.
/Hongbin/
Mosolyogva figyeltem, ahogy olvasgatta a sorokat, lapozgatott a füzetében. Néha halványan elmosolyodott, ajkát beharapta.
- Nem is figyelsz.- hasaltam elé, hogy szemeibe nézhessek.
- Gyere inkább aludjunk. Majd holnap folytatod.
/Hyuk/
Ah, ennyire feltűnő lett volna? Halkan elkuncogtam magamat, majd csak ujjaimat frufrujába vezettem.
- Szex után nem olyan könnyű áthangolódni~ - biggyesztettem le az alsó ajkamat, majd csak tovább olvasgattam a jegyzeteimet. Igazából szerintem senki sem gondolná, hogy ilyen szégyenlős és ártatlan külsővel nagyon is szeretem a "piszkos" dolgokat...
/Hongbin/
- Aigo... néha még engem is zavarba tudsz hozni.- csóváltam a fejem.
Elfeküdtem mellette és csukott szemekkel pihengetve vártam, hogy végezzen. Nem aludtam, csak lazítottam. Azért engem is lefárasztott az esti akciónk.
Nem telhetett el sok idő, talán csak fél óra, mikor halk motoszkálást éreztem meg magam körül, a villany lekapcsolódott és Hyukkie forró teste simult hozzám a takaró alatt.
/Hyuk/
Kellett pár perc, de utána simán ment minden és nagyjából átnéztem mindent. Ez így elég. Hmm, csendben pakoltam el, mivel úgy tűnt, hogy már alszik az én hercegem. Az az igazság, hogy... Még egy picit mindig kanos voltam. Pedig...nagyon jó volt és kiadós is, de mégis úgy éreztem, hogy nem volt elég. Bebújtam mellé a takaró alá és lassan cirógattam hasát, egy lágy csókot nyomtam nyakára.
- Jó éjt~ - suttogtam az alsó ajkamba harapva, majd csak hozzábújva igyekeztem elaludni.
/Hongbin/
- Jó éjt.- mosolyodtam el és magamhoz öleltem a takaró alatt.
Nagyot szusszanva próbáltam most már tényleg elaludni. Mélyen aludtam, álmodni sem álmodtam semmit, eléggé elfáradtam.
Reggel az ébresztőre keltünk mindketten szerelmemmel.
- Jó reggelt életem.- puszilgattam körbe az arcát, közben oldalát simogattam.- Ébresztő,
Csipkerózsikám.- haraptam finoman nyakára, mire felkuncogott.- Suliba kell menned. Gyorsan zuhanyozz le, addig csinálok reggelit.- suttogtam a fülébe majd megcsókoltam.
/Hyuk/
Nagyon vissza kellett fognom magamat, hogy ne fogdossam, vagy valami, mivel tudom, hogy Hongbinnak nincsenek nagy igényei ilyen téren, szerintem most egy fél hónapra elég is volt neki. Kicsit nehezen, de el tudtam aludni. Másnap reggel olyan lustának éreztem magamat, de Hongbinom kedves és aranyos szavai miatt máris jobban indult a napom.
- Jól van, máris megyek,
Fülöp herceg.- kuncogtam fel, miközben felültem és egy nagy csókot nyomtam az ajkaira. Hmm, már nem is fájt a fenekem sem, mint az utóbbi két alkalomkor. Kezdek hozzászokni a helyzethez.
Vettem egy frissítő zuhanyt, majd felvettem az egyenruhámat is. Hmm, éhes vagyok~
/Hongbin/
Jó kedvűen indult a reggel. Csodálkoztam, hogy Hyukkie egy ilyen éjszaka után is mennyire élettel teli. Persze nem bántam egy pillanatig sem, sőt nagyon örültem neki.
Amíg zuhanyzott, készítettem egy egyszerű kis reggelit meg összedobtam neki is és magamnak is valami tízórai félét és zacskóba csomagolva tettem az asztalra. Egész nap suliban leszünk, ennivalóra pedig szükségünk van.
- Gyere kicsim.- mosolyogtam rá a konyhából, mikor végzett és felém tartott.- Kész a reggeli.- húztam magamhoz és egy lágy csók után a helyére ültetve mertem neki.
/Hyuk/
Ma reggel különösen friss és kivirult voltam. Talán csak a szuper éjszakánktól, hehe. Reggeliztünk egy jót, olykor egymást etetve, majd időben indultunk is az egyetemre. Az idő is jó volt, szóval most buszoztunk, hogy többször sétálgathassunk is közben. Ma is hosszú napom lesz, huh... De este hátha megint tudunk egy kis időt szakítani egymásra.
/Hongbin/
- Vigyázz magadra, egyetlenem. Ha valami van, hívj nyugodtan. Este otthon találkozunk.- álltunk meg Sanghyuk egyetemének az udvarán.
- Szeretlek.- adtam homlokára egy puszit, majd lassan elindultam a saját iskolám felé.
Nem siettem, én ráértem, csak fél óra múlva kezdődött az első órám.
/Hyuk/
- Szia édes! Alig várom az estét! - köszöntem el tőle egy nagy vigyorral az arcomon, majd miután már eltűnt a sok ember között, beindultam. A folyosón viszont összefutottam egy eddig ismeretlen sráccal. Elmondta, hogy új itt és egy picit eltévedt. Nagyon megörültem, amikor kiderült, hogy ugyanarra a szakra járunk. Aranyos fiú, nagyon életvidám. Miközben mentünk az előadóba, beszélgettünk és kiderült, még okos is.
/Hongbin/
Mondanám, hogy unalmasan telt a napom, de az igazat megvallva annyi órám volt, és minden annyira nagyon figyelnem kellett, hogy egyszerűen időm sem maradt unatkozni. Inkább fárasztó volt.
Délután végeztem, így volt időm elszaladni a boltba és bevásárolni a vacsorához. A boltban viszont ismerős alakkal futottam össze.
- Taekwoon!- szólítottam meg kedvesen, mire mosolyogva fordult hátra a sorban.
- Hongbin!- szólalt meg lágy hangján hatalmas meglepetésemre.
- Hát mégis sikerült.- mosolyogtam rá örömtelien.- Hogy vagy? Mióta van újra hangod?- kérdezősködtem vidáman.
- Jól vagyok, köszönöm. Két hónapja műtöttek meg. Meg szerettem volna köszönni a támogatást.- pislogott rám hálától csillogó szemekkel, szélesen mosolyogva.
- Ugyan. Én mindig tudtam, hogy rendben leszel.- veregettem vállon finoman.
Még egy darabig beszélgettünk, aztán lassan mindketten sorra kerültünk a kasszánál, és elbúcsúztunk.
Ez a találkozás igazán feldobta a napomat. Jó érzés volt végre egészségesen látni egy régi beteget.
Hazaérve gyorsan átöltöztem és befoglalva a konyhát láttam neki a vacsorának, hogy mire Hyukkie hazaér készen is legyek.
/Hyuk/
Egész nap beszélgettünk és tényleg nagyon lenyűgözött az intelligenciájával. Tök jól összebarátkoztunk, ez mondjuk annak köszönhető, hogy milyen közvetlen volt velem. Így viszonylag hamar el is telt a nap, otthon már a vacsorával várt Hongbin.
- Képzeld drágám! - kezdtem rögtön ezzel. - Találkoztam az egyetemen egy nagyon jó fej sráccal! Még az érdeklődésünk is hasonló~ - meséltem, miközben röviden átöleltem.
/Hongbin/
- Szia életem.- viszonoztam ölelését és homlokára pusziltam.- Oh ez igazán jó hír. Örülök ha barátkozol.- mosolyogtam rá és miután mindketten kezet mostunk, asztalhoz ültünk.
Tényleg nagyon örültem neki, hogy ismerkedik. Nem szeretném, hogy miattam ne legyenek barátai vagy azt érezze, hogy kisajátítom és visszatartom.
- Téged csak szeretni lehet.- bókoltam neki.- Jó étvágyat.- kívántam mosolyogva.
- Hm különben én meg el sem hiszed kivel találkoztam a boltban.- kíváncsian figyelt.- Taekwoon-nal. Tudod, aki a melletted lévő szobában feküdt a klinikán. Képzeld, újra van hangja.- újságoltam örömtelien.- Olyan jót beszélgettünk. Jó érzés volt végre mosolyogni látni.- meséltem visszagondolva az eseményekre.
/Hyuk/
Megörültem Taekwoonnak, elvégre tudom, hogy mennyire maga alatt volt némasága miatt. De mivel kicsit még mindig Jaehwan hatása alatt voltam, egész vacsora alatt róla áradoztam, hogy milyen kedves és intelligens. Miután megettem mindent, beraktam a mosogatóba, majd átöleltem Hongbinom nyakát hátulról, míg ő a széken ült.
- Holnap is megyünk együtt? - nyomtam ajkaimat halántékához.
/Hongbin/
Mosolyogva hallgattam Hyuk vidám és lelkes beszámolóját az új barátjáról. Valóban különleges lehet, ha ennyire rövid idő alatt ilyen nagyon megkedvelte azt a srácot az én Hyukkie-m.
- Persze, hogy megyünk együtt.- fordultam felé mosolyogva és az ajkaira pusziltam.- Sőt! Ha végeztél eléd is megyek és jöhetünk együtt haza.- simogattam meg az arcát.
- Elmosogatok.- álltam fel a helyemről egy nagyot nyújtózkodva.- Addig nyugodtan zuhanyozz le.- pusziltam orra hegyére.
/Hyuk/
- Oké, gyorsan megfürdök, aztán elkezdek tanulni. Szerencsére ma sincsen sok tanulnivalóm. - dörgöltem össze orrunkat, miközben széles mellkasát simogattam.
Egy játékos kis vigyorral fordítottam neki hátat, és egy kis fenékriszálással indultam meg a fürdőszoba felé. Hát, most ilyen kedvemben voltam...
/Hongbin/
- Rendben. Kis huncutka.- szóltam utána, miután végignéztem fejcsóválva, mosolyogva a kis jelenetét.
Imádom ezt a srácot, teljesen elveszi minden eszem, de egyszerűen nem tudnék lemondani róla, nem tudnék már nélküle meglenni egy pillanatig sem. Talán ez betegesen hangzik, és néha azt érezheti, hogy túl sok vagyok, túlságosan is védelmezem. De féltem, mert hiába olyan kis huncut és vidám, mégis törékeny. És talán ez sok lehet a számára... de eddig még nem mondta, nem éreztem így. Szóval nem idegeskedem ezen egyenlőre.
Gyorsan beáztattam az edényeket és elmosogattam. Míg az edények száradtak, elkészítettem előre a reggelinket is, amit aztán a hűtőbe tettem. Legalább reggel ezzel nem lesz gond.
Mikor mindennel végeztem, a szobába ballagtam, hogy megnézzem, Sanghyuk végzett-e már a mosakodással. Az én kis kutyuskám már az ágyban csücsült, a könyvei fölött görnyedve.
- Miért nem az asztalhoz ülsz? Meg fogsz görbülni.- ültem le a háta mögé és finoman masszírozni kezdtem vállait, meggörnyedt hátát.
/Hyuk/
Egy nagy mosollyal az arcomon zuhanyoztam le, de valami megmagyarázhatatlan boldogság ült rajtam. Nem tudom miért...
Felvettem egy fehér boxert, a rövid kis selyemköntösömet, majd a hajamat igazítgatva mentem be a szobába.
Elővettem a jegyzeteimet, és az ágyon ülve olvasgattam azokat. Amikor viszont bejött Hongbinom, megint elmosolyodtam. Egy kicsit homorítottam a hátamat és nyújtózkodtam.
- Mindjárt odaülök, de itt most jó. - doromboltam egy kicsit, miközben közelebb simultam hozzá.
/Hongbin/
- Helyes.- feleltem mosolyogva és tarkójára hintettem néhány könnyed csókot.
- Megyek, lezuhanyzom, aztán én is átnézem még, ami holnapra kell.- öleltem magamhoz pár pillanatra.
Mély levegőt véve, szemeimet lehunyva szívtam magamba kellemes, ismerős illatát. Miután ez feltöltött valamennyire, elengedtem és felálltam mögüle. Elővettem a pizsamámat, tiszta alsót és a fürdőbe mentem.
Nem sokat szöszmötöltem, mert már fáradt voltam. Gyorsan lefürödtem, fogat mostam, felöltöztem és már indultam is vissza a szobába.
/Hyuk/
Sajnos nem túl sokáig ült ott mögöttem, így muszáj voltam az asztalhoz helyet foglalni. Őszintén, most semmi kedvem nem volt tanulni, inkább csak össze akartam bújni a hercegemmel. Amint visszajött, felpattantam a székről és odarohanva hozzá átöleltem a nyakát.
- Kanom~ - kuncogtam fel, miközben tarkóját simogattam és arcomat nyakába fúrtam. Kell egy kis szünet is...
/Hongbin/
Mikor olyan kétségbeesetten futott a karjaim közé Sanghyuk, nagyon megijedtem és védelmezően szorítottam magamhoz. Viszont a kedves kis megszólításomra minden aggodalmam elszállt.
- Hihetetlen vagy, mondtam már, egyetlenem?- pusziltam feje búbjára mosolyogva.- Jó fiú voltál? Megtanultál mindent?- cirógattam gyengéden oldalát, mire felkuncogott.
/Hyuk/
- Umm... Még nem végeztem. De most bújós kedvemben vagyok, és...szeress~ - kuncogtam fel, majd csak megcsókolgattam a nyakát.
Tényleg semmi kedvem nem volt tanulni, szóval csak így most jó volt. Meg hát olyan jó illata volt zuhanyzás után...
/Hongbin/
- Szeretlek én, kicsim.- nevettem el magam és derekánál fogva, szorosan öleltem magamhoz, majd felkaptam és az ágyhoz sétálva vele, lefektettem rá.
- Nem is szeretlek.- mondtam, mélyen szemeibe nézve, mire meglehetősen elsápadt.- Egyenesen imádlak.- vigyorodtam el gonoszan és körbepuszilgattam puha arcát.
Sanghyuk csak durcásan mozgolódott alattam, ami még inkább nevetésre késztetett.
- Hé, ne ment el!- fogtam meg a kezét, mert ki akart mászni alólam.- Te kérted, hogy szeretgesselek.- haraptam finoman nyakára.- Bár... végül is... nekem is tanulnom kellene...- engedtem el kezét és elhajolva tőle a sarkaimra ülve figyeltem.
/Hyuk/
Olyan kis pabo-ya tud lenni... Rendesen megijesztett, aztán pedig már csókolgatott. Próbáltam kiszabadulni alóla, de ahogyan megharapta a nyakamat, rendesen elgyengített. A kezemet nyakamra tapasztva ültem fel én is, és nyakához hajolva mélyesztettem fogaimat bőrébe. Kölcsön kenyér visszajár...
- Még ne tanuljuuunk~ - nyüszögtem egy kicsit.
/Hongbin/
- Ah...- halkan felsóhajtottam harapására, még a hideg is kirázott egy pillanatra. Lassan felé fordítottam arcom és csillogó szemeit figyeltem.
- Tudsz róla, hogy ezekkel a hatalmas szemeiddel olyan vagy, mint egy kölyökkutya?- cirógattam meg az arcát lágyan elmosolyodva.
- Sok van még vissza a tanulnivalódból?- érdeklődtem.- Mert nekem azért még van... és jó lenne rajta hamar túl lenni.- dőltem el az ágyban és karjánál fogva magammal húztam és megöleltem.- Nemsokára lesznek vizsgáink. Jól kéne megcsinálnunk. Ugye szeretnéd, hogy a szüleid büszkék legyenek?- simogattam a hátát.
/Hyuk/
- Oké...akkor tanuljunk... - sóhajtottam fel látványosan, hogy egy kicsit sajnáltassam magamat, de igazából tanulni tényleg muszáj. Mondjuk egy ilyen helyes pasi mellett nehéz koncentrálni...
Az alsó ajkamat lebiggyesztve bújtam arcához, majd visszaballagtam az asztalhoz és elkezdtem átolvasni, amit eddig kihagytam.
- Tanulhatok majd veled? Úgy gyorsabban végzünk. - mondtam egy nagy mosollyal.
/Hongbin/
Nem volt jó a csalódott arcát látni, viszont most nem engedhetünk a kényelemnek, neki kell állnunk tanulni, különben elhasalunk a vizsgán. És az senkinek sem jó. Legalább a minimumot teljesítenünk kell, persze nem az a cél. De sajnos van ilyen időszak, mikor nyögvenyelősen mennek a dolgok. Túl kell rajta lendülni. És együtt pedig sokkal könnyebb.
- Persze.- mosolyogtam rá.- Szeretnéd, hogy kikérdezzelek?- ültem mellé.
/Hyuk/
Kikérdezgettük egymást, viszont így is elég sokára értünk a jegyzeteink végére, rendesen el is álmosodtam.
- Ummm, aludjunk~ - nyávogtam egy kicsit a szemeimet dörzsölve, miután végre végeztünk.
Elpakoltam a cuccaimat a táskámba, majd álmos kis arccal másztam szerelmem ölébe.
/Hongbin/
- Ah!- nyújtóztam meg, miután végeztünk a tanulással, aztán ágyba bújtunk.
- Ránk fér a pihenés. De nézzük a jó oldalát...- ásítottam el magam.- Nemsokára hétvége.- öleltem magamhoz Hyukkie-t.
- Jó éjt, szerelmem. Aludj jól.- pusziltam meg a homlokát és leoltottam a lámpát.
/Hyuk/
- Jó éjt, drágám~ - mosolyodtam el szélesen, majd az ujjainkat összekulcsolva hajtottam fejemet a mellkasára.
Mivel tényleg nagyon álmos voltam, hamar egyenletes szuszogásba kezdtem.
Másnap reggel az ébresztőre keltünk, én legalábbis nagyon friss voltam. Talán azért, mert eszembe jutott, hogy találkozhatok megint Jaehwannal! De jó~
Én már a fürdőszobában is végeztem, amikor Hongbin még az ágyban lustálkodott.
- Ébresztő, lusti~ - sétáltam el az ágy mellett és nevetve megpaskoltam a fenekét.
/Hongbin/
Amint lehunytam pilláimat, meg is szűnt létezni a világ körülöttem és a következő, amire emlékszem, az Sanghyuk keltegetése volt.
- Mindjárt.- motyogtam bele a párnába.
Kezeimet mellkasom alá húztam és lassan toltam fel magam támaszhelyzetbe. Álmosan pislogva néztem körbe, Hyuk már teljesen el volt készülve.
- Mennyi az idő?- kérdeztem meg ijedten, mire párom az orrom alá dugta az óráját.- Jesszus! El fogunk késni!- pattantam fel az ágyból, vagyis csak pattantam volna, mert elvágódtam.
- Oh Istenem...- sóhajtottam fel és összeszedtem magam, mert már tényleg nem volt sok időnk.- Ezt nem fogom túlélni...- sóhajtottam fel és amint össze is kaptam magam, már indutunk is.
