SHINee mini #15

- Aigooo! - sóhajtott fel Jonghyun a reggelinél már sokadszorra.

- Mi a baj?

- Aigo Minho! - könyökölt az asztalra az idősebb és két keze közé fogta fejét.

- Aish... Másnaposság! - nevetett fel mindentudóan Minho. Ő valahogy hamar túltette magát rajta.

       Igazából Jonghyun-nak ez volt a legkisebb gondja. Minnie-t hiányolta a társaságból. Rosszul váltak el tegnap, nem tudták azóta megbeszélni. Félt, hogy a kisebb nem érzi jól magát, vagy esetleg megharagudott rá.

- Bocsi - pattant fel a kis dinó a székről és Kibum-ék asztalához sietett. - Bocsi - mondta ismét, immáron a másik társaságnak.

- Mit akarsz Jjong? - vetette oda neki Key.

- Öhm... Hogy... Minnie. Miért nem jött le? Nagyon haragszik rám? - harapta be alsó ajkát az idősebb.

- Hm. Nem tudok róla. Rosszul volt és mondtam neki, hogy... Aish! A francba! Nem vettem el a reggeliét! - mutatta fel a reggelijegyet Kibum.

- Hagyd csak - kapta ki a kezéből Jjong. - Majd én felviszem neki - ezzel már rohant is a sorba.

       Jonghyun halkan ment be Taemin-hez. A fiatalabb a fal felé fordulva csendesen szuszogott.

Jjong letette az asztalra az éthordót és leült Minnie ágyának a szélére. Onnan kémlelte a kisebb tökéletes arcának vonásait. Most, hogy jobban megnézte, nagyon megtetszett neki. Lányokat megszégyenítő finom vonásai vannak a fiúnak, lágy ajkai, melyeket előző este megízlelhetett. Kedve lett volna megint birtokba venni azokat a puha párnákat, de azért mégsem akart rámászni erre az ártatlanul alvó angyalra. Csak a képzeletében játszott el néhány gondolattal de már azoktól is félig merevedése lett és a nyála is majdnem kifolyt.

- Kibum. Ne bámulj miközben al... - fordult meg Minnie. - Jonghyun? - ült fel hirtelen, amibe bele is szédült. Azonnal a fejéhez kapott. - Aish... Hol van Kibum? É-és Te mit keresel itt?

- Öhm Bummie lent reggelizik az újonnan szerzett barátjával így én hoztam fel a reggelidet - mutatott az asztalon pihenő ételesre. - és megnéztem, hogy jól vagy-e.

- Oh. Köszönöm - mosolygott. - Kicsit fáj a fejem meg hányingerem van. De meg leszek.

- Hozzak gyógyszert?

- Áh hagyjad csak. Csak egy kicsit pihennem kell.

- Értem. És... Szóval... N-nem haragszol rám?

- Mi-miért haragudnék? - nyelt egy nagyot Taemin és nagy szemekkel nézett Jjong-ra.

- Há-hát... Hogy az este... Nem emlékszel?

- Öhm... Nem - vágta rá egyből.

       Igazából minden előtte volt, tudta jól, hogy mi történt de úgy gondolta jobban teszi, ha azt mondja, hogy nem emlékszik.

- Akkor mindegy is - mosolygott kissé lehangoltan Jonghyun. - Nincs szükséged valamire?

- Nem köszi.

- Rendben akkor nem is zavarlak tovább. Később még benézek - sóhajtott majd kiment.