Jinki már reggel gyomorgörccsel ébredt. Egész nap azon gondolkozott, hogyan álljon Kibum elé. Milliószor lejátszotta már magában, hogy mit fog tenni. De sosem tudhatta, hogy mi lesz Kibum válasza. Voltak olyan variációi amikben Kibum az első mondat után elküldte melegebb vidékre. De voltak olyan elképzelései amelyek boldogan végződtek. Ebben nagyon reménykedett.
Igyekezett egész nap összeszedni minden bátorságát. De gyomrában a görcs egyre csak erősödött, ahogy minden perccel közelebb került a pillanathoz.
Hosszú nap után, a nyolcadik óra végén fáradtan és idegesen ballagott fel a kollégium lépcsőin a 2. emeletre. Unottan nyitott be a szobába, ahol mint mindig ma is Minho várta. Ám most üres volt a szoba. Táskáját letette az íróasztala előtti székre majd leült. Töltött magának egy pohár vizet és egyben lehúzta. Az asztalra csapta a poharat majs nagyokat lélegzett. Bambán bámult előre. Mikor szemében a kép kiélesedett, megdörzsölte a szemeit, hogy valóban jól lát-e.
Az ágyán egy kis ajándékdobozka hevert, egy cetlivel a tetején. Azonnal felkelt a helyéről Jinki és a dobozhoz sietett. Levette róla a cetlit és olvasni kezdte.
"Köszönöm :-) ♥
Bummie"
Levette a tetejét és a dobozban megtalálta a jeles dolgozatot. Alatta pedig sok-sok finom, kézműves pralinét.
Jinki tátott szájjal bámulta az ajándékát. Miután valamennyire észhez tért fogta magát és átsietett Kibum-ék szobájába.
- Kibum itt vagy? - kérdezte hangosan és lihegve.
- Igen - kukucskált le az emeletes ágy tetejéről.
- Én... Én csak...
- Látom megkaptad a köszönet ajándékom - mosolygott lágyan.
- I-igen... - szorongatta a dobozkát Jinki.
- És milyen? Finom?
- Nem. Va-vagyis még nem kóstoltam.
- Akkor rajta - biztatta Kibum.
- Most nem. Nagyon aranyos vagy. Köszönöm szépen. De most gyere velem. Beszélnünk kell.
- Itt nem jó?
- Négy szem közt.
- Értem. Akkor majd jövök Minnie. Ha lehet ne gyújtsátok fel a kolit. Meg ne egyétek meg egymást Jjong-gal - hagyta rá jó tanácsait a fiatalabbra miközben lemászott az emeletről.
Jinki remegő végtagokkal sétált. Hihetetlenül ideges volt. Kibum pedig valamiért nagyon boldog és felszabadult. Örült, hogy Jinki felkereste és szóba állt vele.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése