- Anyuci... - suttogta MinHwan.
- Igen Kincsem! - simogatta meg a buksiját HongKi.
- Álmos vagyok...
- Jól van Életem. Akkor menjünk haza.
- Nem hiszlek el HongKi... - sóhajtott JongHoon. - És ha én mondom, hogy menjünk haza?!
- Természetes, hogy maradunk - vágta rá vigyorogva HongKi.
- Pimasz vagy, mint mindig - csóválta a fejét az apa. - De ezért, és így szeretünk - adott egy puszit felesége homlokára.
- Pontosan. Na akkor SeungHyunnie oltsd el a tüzet légyszíves, JaeJin pakolj össze, Drágám Te pedig segíts hazatámogatni MinHwannie-t - adta ki a feladatokat HongKi anyuci. Mindenki szófogadóan tette a ráosztott feladatot.
Az út hazafelé nem volt hosszú de a legfiatalabb így is majdnem mindig elaludt.
- Ne aludj el, fiam! - paskolta meg az arcát JongHoon.
- Ne-nem... Én nem alszom...- motyogta ásítva Hwannie.
Mikor hazaértek, a két szülő elrendezte a három gyereket, majd Ők is visszavonultak a szobájukba.
Kell nekem HongKi anyuci T.T *sír*
VálaszTörlés